2. fejezet

- Na, Bella! Később is körül nézhetsz! – rángatta tovább Alice a lift felé. Mikor…

Mikor az ajtó kinyílt és az a férfi lépett be, aki megerőszakolta. Ezt Alice és észrevette, és inkább a lépcső felé akarta vezetni Bellát. De a férfi észrevette.

- Áh!- lepődött meg a férfi- Bellsike várj csak! – odafutott hozzá és a karját kezdte el rángatni. – Csak nem miattam vagy itt? Van, még úgy 10 percem gyere csak! – húzogatta tovább Bellát.

De Alice ezt, nem hagyta és a férfi elé állt.

- Elnézést, de Bella velem van! – mondta Alice erényesen.

- Te meg ki vagy?!- háborodott fel Frederick.

- Alice, és azonnal vedd le a mocskos kezdett a barátnőmről!

- De, hogy fogom azt csinálni, amit te mondasz! – már emelte fel a kezét a férfi, hogy felpofozza, de a lift kinyílt és, egy dühös Jaspert lehetett észrevenni a liftben.

Azonnal emberi tempóban oda ért hozzájuk, de egy kicsit későn.

 A férfi meglendítette a kezét, és Jasper csak akkora ért oda, 

mielőtt a kedveséhez ért volna az a mocskos kéz. Csuklóstul megfogta, majd odébb tette.

 Lehetett hallani, hogy reccsent vmi.

- ÁÁ!- ordított fel a férfi.

- Gyere Bella! – húzta gyorsan a lift felé Alice Bellát, hogy minél kevesebb lásson a folytatásból.

Fredericket Jasper kivezette és elintézte.

Bella és Alice felérték a legfelső emeletre, ahol 5 ajtó volt. De jelenleg a szállodában csak kettőt használtak.

- Erre Bella. Megmutatom a szobádat!- vonszolta el az ajtóig Alice miközben Bella csak ámult és bámult. Megálltak egy hatalmas arany ajtónál.

- Bella, ez lesz úgy félnapig a szobád, remélem, megfelel. –mosolygott rá édesen a kismanó, de Bellának, már az ajtótól is elállt a lélegzete. Az ajtó is megnyikordult, és egy hatalmas szoba tárult eléjük. Bella belépet, és azonnal az ágyra telepedett. 

Alice leült az ágy végére és várta,

 hogy Bella megszólaljon, vagy elaludjon. Az utóbbi történt meg. Alice nesztelenül Bella mellé lépett, majd levette a koszos néhol szakadt cipőjét és ruháját.

Jól fel volt készülve erre a napra, a tehetségének köszönhetően látta, hogy mekkora a teste és az alakja.

 Ráadott először egy vékony toppot és arra egy kék hálóing felsőt, ami kihangsúlyozta a csont fehér bőrrét.

- Kopp! Kopp!

- Gyere be Jasper! – szólt ki Alice.

- Azt az embert, elintéztem. – mondta nagyon halkan.

- Rendben, köszi Jasper, szólnál Edwardnak, hogy jöjjön át hajnalban, egy adag lázcsillapítóval, 

de előtte gyere ide!- mondta Alice, és a mutató ujjával maga felé intett.

 Jasper sem teke tórázott sokáig, vámpír sebességgel oda ment Alicehez és megölelte.

Alice is amennyire tudott belefúródott, Jasper ölelésébe, és hagyta, hogy a szerelem átjárja a testét.

Bella is elkezdett mocorogni, de néhány pillanat múlva, újra visszasüppedt a mély álmában.

Néhány órával később, már Edward őrizte álmát, a gyógyszerek társaságában.

Edwardon is egy pizsama felső volt. Alice szerint hajnali 4 körül magas láza lesz. Edward már kettő körül cserélt Alice-el és Jasperrel.

Bellát jól megnézte, és a szánalommal együtt érzet mást is.

 De ezt még nem nagyon értette. hogy mi lehet. Alice látomása beigazolódni látszott, 4 előtt Bella szíve elkezdett nagyon szapora lenni, és a légzése is már zihálásba ment át.

- Ne, ne!- sikította Bella.

- Bella! Bella, kelj fel! – rázogatta Edward, de úgy tűnik semmi haszna sem volt.

- Ne! Neee, hagyd abba!  - sikított újból Bella, de már a teste is elkezdett rángatózni.

- Bella, ébresztő, kellj fel!- fogta le Edward, de így nem tudja beadni neki a pirulát – Alice, gyere már!- sürgette testvérét. Alice gyorsan, átfutott a szomszéd szobába. A gyógyszert előkapta, és segített Edwardnak. Bella még mindig sikítozott és kapálózott. Edward egyre nehezebben bírta lefogni, anélkül hogy kárt ne tegyen benne.